Ezen a héten zajlik a jó gyakorlatok filmfelvétele. A helyszínen az élő közvetítés megtekintésére és szakmai beszélgetésre van lehetőség. Most pedig következzék egy képes beszámoló:
Read More »
A 2010-es Dialektus Fesztiválon bemutatásra került egy pedagógiai témájú film, ami nagyon szép mondanivalóval bír. Mindenképp ajánlom!
Hatszáz év után az első Read More »
Szentségtörés a cím? A kérdés nem feltétele pedig egy lényegi kérdés óvatos kerülgetése. „Tanár úr, a Sorstalanság jó film?” Ez volt a kérdés. Konkrétan. Ez pedig egy eldöntendő kérdés: Most akkor jó film vagy nem? A diák kíváncsi, hogy mi a tekintélyszemély (vagyis a tanár) ítélete. Elemezzük? Azzal válaszolunk? Nem hiszem. Indítsunk szavazást? Be lehet vetni a technikát! Ez már izgalmas: és akkor majd eldől, vagy az dől el, hogy hány ember szerint az?
Read More »
A filmes élet bizonyos szeletei a diákoknak szólnak. Akit érdekel, aki keresi ezeket a lehetőségeket, azokhoz úgyis eljut, mert rátalál maga. De mivel igazán fiatal emberkékről van szó, akiknek az ízlésük, érdeklődési körük nagyrészt épp kiformálódóban van, lehet, hogy érdemes támogatni őket azzal, hogy rendszeresen eljuttatjuk hozzájuk az őket érintő információkat, hogy a lehetőség nekik is lehetőség legyen.
Read More »
Négy előadás a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában. A nyár első napja és az utolsó ilyen jellegű előadás. A következő nem-virtuális esemény a sulinettan tábor lesz, ahol elkészülnek majd a jó gyakorlatok filmverziói. Ez a poszt egy beszámoló azoknak, akik nem voltak jelen, nem tudtak jelen lenni az eseményen.
“És itt jön be a képbe a „fucking short version” mozgalom. A kifejezést nem csupán a trágár szócska miatt nem ildomos fordítanunk: a magyar változat a filmtömörítés speciális céljaira nem is volna alkalmas. A b…d meg ugyebár, röviden ejtve is két szótag, és főleg, hiányzik belőle a ritmusszabályozó kattogás. És mert nincs benne a semmiből, a csendből kitörő agresszív „k” sem. A magyar szitokszóval nehezebb lenne egy teljes filmet hitelesen összefoglalni. A játék lényege tehát, hogy az egy-két másodpercnyi töredékekből összerakott ötperces zanza hangsávján zene és zörej mellett csak egyetlen emberi szó szerepelhet, illetve annak játszi változatai: fuck-fucked-fucking…
Read More »
A Hogyan alakítja át a tudományt az online elérhető könyváradat? című cikk arról ír, hogy kétséges tartalmú, színvonal szempontjából heterogén irodalmak is bekerülnek a feldogozott szakirodalmak listájába kortárs szakdolgozatok esetén, de ezzel párhuzamosan a kánon változása (vagyis a felhasznált szakirodalmak összessége) a bővülés, tágulás irányába halad (nem csak halad, ugrik!). 
Dragon Zoltán – a szakmai blog írója – korunk embere, aki nem azon elmélkedik, hogy jó vagy rossz dolog a digitális világ előtérbe nyomulása, hanem ezt alapként és tényként kezelve arra irányulnak írásai, hogy milyen kritériumrendszer és elméleti-gyakorlati megközelítés mentén tudnánk minél produktívabban használni, vagyis élni vele. Jelen cikke tanulsága, hogy a google találatok használatakor ne elégedjünk meg a találati sorrend hierarchiájával, hanem éljünk a kritikai készségünkkel. Nade kérem, ez ugyanaz a készség, ami a papír alapú irodalmaknál is szükségeltetik.
Read More »
A tudatos filmválasztást segíti, ha olvasunk is a filmekről. Filmkritikát olvasni lehet a film megnézése előtt és a film megnézése után is. Az első esetben a választást segíti. A másodikban pedig hozzáad a filmélményhez. Egy igényes filmkritikában ugyanis az értékelés (és a történetmesélés) csak egy kis részt foglal el, emellett megjelenik kontextusba helyezés, vagyis háttér információk (pl.: a rendező életpályája, az eseteleges műfaj története, a film díjai, stb.), illetve az elemzés és az értelmezés. Azt hiszem ez utóbbi kettő szokott a leginkább elsikkadni, pedig valljuk be: ez a legizgalmasabb! Hiszen egy történet-ízelítő jól jön, amikor még nem láttuk a filmet, de amint igen, ez csak nagyon szövevényes szerkesztésű filmnél téma, amikor a történet rekonstruálása is kihívás. A háttérinfók kellenek, nem engedik, hogy a levegőben lógjon az alkotás. 
Például egy dogma film esetén fontos lehet, hogy a néző (immáron olvasó) tisztában legyen a dogma szabályaival. E nélkül is élvezhető és érthető egy dogma film, de az mindenképp hozzáad, ha szembesülünk azzal, hogy a látott formai jegyek egy igencsak karakteres mozgalom hozományai. Ezután jön az elemzés, amikor a szöveg feltár szempontokat és összefüggésrendszereket a film rendszerén belül. Ezáltal újabb gondolatok ébreszt, illetve elősegíti a mélyebb befogadást. A legtörékenyebb rész pedig az értelmezés, ami tulajdonképpen a film mondanivalóját hivatott megfogalmazni. Immáron a kritika teljes, s ha éppenséggel jó érzékkel is van megfogalmazva, olvasása – a többlettudás átadásán túl – szórakoztató is.
Read More »
Mi a NAVA? A kérdés maga és a (legprecízebb) válasz megtalálható a NAVA honlapján:
“A NAVA – teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum – a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA ezenkívül befogad helyi műsorszolgáltatói vagy bármilyen egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését.”
Read More »
A Budapesti Mozi Közalapítvány pályázatot hirdet a 2010/2011-es tanév II. félévére budapesti középiskolák részére. A pályázat célja, hogy a Mozgókép és médiaismeret oktatásban résztvevő tanulók és pedagógusok számára a közös gondolkodás lehetőségét megteremtő program keretében elérhetővé tegye a kortárs magyar és külföldi filmművészet legkiválóbb alkotásait.
